Lisztharmat
2014. március 11.
A tudás mint hozzáadott érték
2016. november 29.

A sikértől az alveográfig

Június 9-én tartották az országos búzabemutatót az MTA Agrártudományi Központjában Martonvásáron. Balázs Ervin akadémikus, az intézet igazgatója azzal ajánlotta a résztvevők figyelmébe az eseményt, hogy ez a bemutatkozás számukra mindig ünnep, a búzanemesítők kimagasló ünnepe. Mint minden évben, ezúttal is előre láthatóak bizonyos gondok. A búzánál most a sárgarozsda és az időjárás következményei miatt van ok az izgalomra. Martonvásáron a búzanemesítés fő célja a minőség kombinálása a nagy mennyiséggel, ugyanis ez a két tulajdonság napjainkban már nem zárja ki egymást. A bemutató előtt díszoklevéllel tüntették ki Réthy Lászlót, a Gyermely Zrt. nyugállományba vonult munkatársát.

Mv Bojtár: jó körülmények között nagy termésre képes, A1-B2 minőségben
Mv Bojtár: jó körülmények között nagy termésre képes, A1-B2 minőségben

A tanácskozást két olyan előadás vezette be, amelyekből összefoglaló értékelést kaphattak az ágazat helyzetéről a résztvevők. Szépe Ferenc, a Földművelésügyi Minisztérium mezőgazdasági főosztályának vezetője a búza jelentőségét tárgyalta. Eszerint amellett, hogy szükség van rá az ország ellátásához, a búzatermesztés erősen exportorientált ágazat is. Nagyon nagy szükségünk lenne a kiszámíthatóságra annak érdekében, hogy tudjunk azonos mennyiséget szállítani, illetve változatlanul jobb minőségre volna szükség. E tulajdonságok hordozója a biológiai alap. A magyar vetőmagtermesztés 120-130 ezer hektárt foglal el, és a növénytermesztés értékének 11 százalékát adja. Most az a kérdés, hogyan lehetne a hazai nemesítést versenyképesebbé tenni. Ez azt is jelenti, hogy ami eddig volt ezen a területen, az a versenyfeltételeknek nem felelt meg. Az előadó a gazdákkal való összefogást és a fémzárolt vetőmagok használatát ajánlja, és nem csak a támogatások elnyerése érdekében. Egyrészt ez a befektetés megtérül, másrészt ebből keletkezik a nemesítés folytatásához szükséges alap. Arról viszont nem beszélt, hogy a nemesítők által több éve óhajtott, hektáronként két sör árába kerülő nemesítői licenszdíjnak mi lesz a sorsa. Utalt rá, hogy a világpiachoz mi kicsik vagyunk, csupán követő magatartást tudunk tanúsítani az árainkkal. Emiatt kizárólag jó minőséggel rúghatunk labdába. Segíthet rajtunk, hogy a mai napig jó a magyar gazdák hírneve.

Mv Mente: A1-A2 minőség, 33-37 százalék sikér, kifejezetten bőtermő
Mv Mente: A1-A2 minőség, 33-37 százalék sikér, kifejezetten bőtermő

Szükségesnek nevezte egy monitoringrendszer bevezetését, amely figyelmeztet, ha rossz irányba tartunk. Hibásnak tartja a profitközpontú gazdálkodást, ami szerinte egyre több gondot okoz. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy kevesebb kemikáliával a mostaninál jobb eredményeket érjünk el, ahhoz erre alkalmas fajtákra volna szükség. A mezőgazdaságban elengedhetetlen a humán-erőforrás fejlesztése, továbbá olyan módszerek kellenek, amelyek rohamos fejlődést indukálnak. Ez utóbbira kiváló példa az informatika elterjedése a mezőgazdaságban. Még egy fontos megjegyzést tett az előadó: a képződő hasznon arányosan kellene megosztoznia a termékpálya különböző szereplőinek.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a versenyképességet hangsúlyozta, ahogy az elmúlt két évtizedben rendszeresen. A termelő meg akar élni, és ha búzát termel, akkor nemcsak a hozamot nézi, hanem a profitot, ami a munkájának, megélhetésének és fejlesztési lehetőségeinek záloga. Aki most körbenéz a határban, az óriási szélsőségeket tapasztal. Igencsak meglátszik, hogy ki milyen gazdája a földjének, a növénytermesztésnek. A GOSZ a tapasztalatok összegzésére vállalkozik, s azokat úgy igyekeznek továbbadni, hogy a XXI. században gazdálkodó fiatalok minél jobban tudjanak megélni, tehát profitot szerezni a gabonatermesztésből.

Annak érdekében, hogy az árpáért ne 36-40 forintot kínáljanak kilogrammonként, érdemes tisztában lenni a világpiaci helyzettel. Jelenleg 750 millió tonna búzát termelnek a világon évente, és a termés évek óta nagyjából 20 millió tonnával meghaladja a felhasználást. Különösen oda kell figyelnünk Kazahsztánra és Ukrajnára, mert e két országban rohamosan nő a búzatermesztés. Vagy érdemes a kanadai helyzettel tisztában lenni, ahol összesen öt búzafajtát termesztenek – Magyarországon több mint 140-et. Kanadában viszont van annyi önuralom és önfegyelem, hogy az árut az állam rendezze el, egészen a kikötőig.

Az alapján, hogy az elmúlt években, évtizedekben mit fordítottunk idehaza fejlesztésként a gabonára, költségoldalról nézve ehhez képest eléggé gyengék a jelenlegi hozamaink. Rajtunk múlik, hogy ezen változtassunk. Például hozzunk létre integrációkat, mert azok hiányában előbb-utóbb megbukunk. Velük bizonyára csökkenteni tudnánk azt a differenciálódottságot, ami napjainkra jellemző a hazai gabonatermesztésre, és amihez hasonló nagyon régen volt nálunk.

Mv Nádor: rekordtermésre képes malmi búza
Mv Nádor: rekordtermésre képes malmi búza

Idén a várakozások szerint 950 ezer hektáron 5,01-5,4 tonna termésre számítanak a különböző előrejelzők. A felvásárlási árakat hagyományosan az olaj árához kötjük, de már megjelentek új lehetőségek, például a fémek és a bányászott termékek árupiaci árai. Érdemes lesz odafigyelni, mert ez a két utóbbi termékcsoport alig két hét alatt 20 százalékkal drágult. Ez esélyt jelenthet arra, hogy a búza kilóját 50 forintért lehessen értékesíteni. Most egyébként egy olyan árban reménykedünk, amit márciusban a tőzsdén már le lehetett volna jegyezni. A takarmánybúza és a minőségi búza között kilogrammonként 1-2 forint a különbség, amiből az következik, hogy csak nagy hozamú búzákkal lehetünk versenyképesek. Márpedig ezek döntő többsége nem javító minőségű. Az eddigi kísérletekről szólva Vancsura József kijelentette, hogy a Pannon Búza Program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: nem tudtunk 1 millió tonnás készletet felhalmozni belőle, vagyis nem váltunk képessé egész évben azonos minőség szállítására.

A gazdálkodók munkáját döntően természeti és gazdasági törvények befolyásolják. A természeti törvényekkel nem tudunk mit tenni, ám a gazdasági körülmények rajtunk is múlnak. Manapság például az igazán sikeres gabonatermesztőknél egy integrációs egység legalább 350 ezer hektárt fed le. Ezt érdemes összevetni a magyarországi gyakorlattal, azzal, hogy nálunk legfeljebb 1200 hektárig lehet támogatást igénybe venni. Tudni kell, hogy ha a termelőknek egy stratégia nem felel meg, akkor nem nagyon szólnak, ellenben a cselekedeteikkel igenis válaszolnak. Bármilyen nemzeti rásegítéssel akarunk közbeavatkozni, ha az a gazdák ellenére van, akkor nem hajtják végre – igaz, nem is beszélnek róla. A feltételek alakításánál arra kell figyelnünk, hogy a következő ötven év gazdálkodói a mai fiatalok lesznek, úgyhogy nekik kellene kitalálniuk a saját jövőjüket. A gabonatermesztésben kis területekkel (10 vagy akár 30 ezer hektár is annak számít) csak nullának számítunk. Az egységes és gazdaságos termesztéshez legalább 100 ezer hektárban kell gondolkodnunk. Ha ezt nem tesszük meg három éven belül, a világ gabonatermelői és gabonapiaca szó szerint kiröhög majd bennünket.

Mv Nemere: jó minőségű malmi búza, átlagon felüli termőképességgel
Mv Nemere: jó minőségű malmi búza, átlagon felüli termőképességgel

A martonvásári búzanemesítésről Vida Gyula tartott tájékoztatót, amelyből kiderült, hogy 1980 óta gyakorlatilag semmit nem növekedtünk az őszi búzában. Ennek oka roppant prózai: a mostaninál sokkal több tápanyagot kéne kijuttatnunk. Aki ebben a helyzetben az EU-s gyakorlatot emlegeti a magyar gazdáknak, tudniillik hogy csökkenteni kell a műtrágya mennyiségét, az több mint butaságot állít. Hollandiában vagy Belgiumban a hektáronként kijuttatott műtrágya-hatóanyag 760-800 kg. Azt tényleg lehet csökkenteni. De a magyar átlagot nem nagyon merjük bevallani, és még kevésbé leírni. Ez nem csoda, mert a szakmai előírásokban szereplő 170 kg-tól is fényévnyi távolságra van. Sopánkodunk, hogy az elmúlt harminc évben a nyugat-európaiak a hozamaikkal faképnél hagytak bennünket – és ez minden, amit teszünk, annak ellenére, hogy egyébként tisztában vagyunk az okokkal. A termésbiztonságot eközben kétségessé teszi a klímaváltozás és az új kórokozók (sárgarozsda, szárrozsda) megjelenése.

Szerencsére a martonvásáriaknak vannak olyan fajtáik – Mv Nádor, Mv Ménrót, Mv Nemere, Mv Mente, Mv Ispán, Mv Pántlika –, amelyek a sárgarozsdával szemben kiváló ellenálló képességgel rendelkeznek. Nagy területen termesztjük az Mv Nádort, az Mv Kolót, az Mv Lucille-t, az Mv Kolompost és az Mv Karéjt. Az elmúlt húsz évben a nagy sikértartalmú fajták első képvidelőjéből, az Mv Magdalénából összesen 165 ezer tonna fémzárolt vetőmagot értékesítettek. Az új fajták közül A2-es minőségével kiemelkedik az Mv Nemere (29-37% sikér) és az Mv Krajcár (25-35% sikér). Az Mv Ménrótot, az Mv Kepét és az Mv Bojtárt 2014-ben minősítették, és 2015 decemberében kaptak állami elismerést a nagyon bőtermő, A2 minőséget adó Mv Ispán, az extra korai Mv Ikva, valamint az Mv Mente is, amely A1-A2 minőségű, és 10 százalékkal múlja felül a termése az Mv Kolóét.

Magyar Mezőgazdaság